Paul Cheler tábornok, az Erdélyi hadsereg parancsnoka a tévé jan. 12-i katonai műsorában /adásában/ hangsúlyozta, hogy az ország fenyegettségét közvetlennek tartja, egyben kifejtette, hogy aggasztó a törvénytelen fegyvertartás. Cheler nemzetellenes veszélynek tüntette fel a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a cserkész szót, mintha kimondottan magyar mozgalomról lenne szó. Nem említette, hogy van román cserkészmozgalom is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
1991. július 10.
A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1992. július 9.
Paul Cheler tábornok, az Erdélyi Hadsereg parancsnoka lajstromba vetette magát a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelölt-listáján. Sajátosan értelmezi a hivatalos hadügyi álláspontot: a katonaságnak pártatlannak kell lennie. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./ Radu Ceontea pártelnök végül mégsem Chelert jelölte a Román Nemzeti Egységpárt színeiben induló elnökjelöltnek, hanem Funar kolozsvári polgármestert. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./
1992. szeptember 3.
A magyar-román katonai együttműködés keretében Paul Cheler vezérezredes, a IV. Erdélyi Hadsereg parancsnokának vezetésével, szept. 3-án többnapos látogatásra román katonai küldöttség érkezett Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./
1992. december 12.
Raffay Ernő honvédelmi államtitkár vezetésével magyar katonai küldöttség 8-ától 12-ig tartó hivatalos látogatáson volt Romániában, eleget téve Dumitru Cioflina altábornagy, nemzetvédelmi államtitkár, a román nagyvezérkar főnöke meghívásának. A küldöttség Paul Cheler tábornoknak, a 4. román hadsereg parancsnokának vendége volt Kolozsváron. Grigore Zanc prefektus és Funar polgármester is fogadta őket. Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter 11-én tárgyalt a küldöttséggel. /Új Magyarország, dec. 12./ Raffay Ernő hazatérése után elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak, sikerült megállapodni a katonasírok, katonai temetők gondozásáról, a katonai sajtóorgánumok hangvételének vizsgálatáról. Visszakérjük az 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumokat, jelentette ki az államtitkár. /Új Magyarország, Pesti Hírlap, dec. 14./
1992. december 15.
Raffay Ernő /sz. 1948/ történész könyvei ismertek /Erdély 1918-1919-ben, A vajdaságoktól a birodalomig, Az újkori Románia története (angolul és franciául is megjelent), Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal/. A történészt 1990-ben honvédelmi minisztériumi politikai államtitkárnak nevezték ki. Államtitkárként látogatott magyar katonai vezetőkkel dec. 8-12-e között Romániába. Két héttel előtte Dumitru Cioflina altábornagy, a román nagyvezérkar főnöke, államtitkár, korábban Spirou védelmi miniszter, szeptemberben pedig Paul Cheler vezérezredes, a IV., erdélyi hadsereg parancsnoka járt Magyarországon. Raffay hét problémát vetett fel, a kapcsolatok továbbépítésével kapcsolatban. Ezek között van az egymás országában levő katonai temetők gondozása, egymás nemzeti ünnepeiről való kölcsönös megemlékezések, annak elérése, hogy a hadseregben szolgáló nemzetiségiekkel szemben ne legyen megkülönböztetés, a tévé katonai adása ne mutassa be sötét színben a másik országot /a román tévé Pro Patria műsora/. A tárgyalások pozitív légkörben zajlottak. Egyedül Kolozsváron Funar polgármester volt a kivétel, aki Raffay Ernő üdvözlőbeszédét törvénysértőnek minősítette. Az államtitkár ugyanis Kolozsvárt mondott. Funar szerint ilyen helység nem létezik, csak Cluj-Napoca van. A polgármester azt is hozzátette: amikor Raffay beszédében bírálta a román és magyar szélsőségeseket, akkor bizonyára az RMDSZ szélsőségeseire gondolt, akik törvénytelenül háromnyelvű táblát akartak a színháznál elhelyezni. - Paul Cheler vezérezredes elmondta, hogy ő sok mindenben egyetért Funarral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. október 4.
Nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Torda város környékén. Paul Cheler, az erdélyi IV. hadsereg parancsnoka román hazafias kiadványokat ajándékozott a vendégeknek, köztük a magyar küldöttségnek. Az egyik könyv az erdélyi románok erőltetett magyarosításáról szólt, "a nagy egyesülés előtti, és a bécsi döntés utáni időszakban". /Új Magyarország, okt. 4./
1994. november 20.
Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./
1995. február 15.
A Ziua febr. 15-i száma dokumentumot tett közzé a következő címmel: Paul Cheler tábornok és Gheorghe Funar polgármester a második erdélyi diverziót készítik elő. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő szerint a dokumentumból kiderül: a cél az 1990. márciusihoz hasonló vérengzés kirobbantása, ugyancsak márciusban. Az állítólagos dokumentum szerint az orosz titkosszolgálat is érdekelt az ügyben, célja az lenne, hogy a figyelmet Besszarábiáról Erdélyre terelje. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Nemzet, febr. 16./
1995. október 4.
Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./
1995. október 10.
Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./
1995. október 13.
Románia számára a hadsereg reformjának folytatása az egyedüli lehetőség a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben, hangoztatta okt. 13-i bukaresti sajtóértekezletén Gheorghe Tinca védelmi miniszter, ezzel közvetve válaszolt Paul Cheler leváltott hadseregtábornok bírálatára. Cheler nyugállományba helyezéséről kijelentette: a tábornok jó katona volt, nem annyira a nyilatkozatai számítanak, hanem inkább az, amit a hadseregért tett. /Népszabadság, okt. 14./
1996. október 24.
Teodor Melescanu külügyminiszter idén több alkalommal is Washingtonba látogatott, igyekezett még a szélsőjobboldali román emigrációt is mozgósítani annak érdekében, hogy Románia bekerülhessen a NATO-ba. A külügyminiszter azonban csak udvari biztatásokat kapott. Viszont a legtöbb fegyvergyártási üzletet Lengyelország után Romániával kötötték. A román Európa-politika másik kulcsembere Gheorghe Tinca hadügyminiszter, állapította meg Ara-Kovács Attila. Az ő szorgalmazása nélkül nem írják alá a magyar-román alapszerződést. Tinca példátlan mértékű tisztogatást vitt véghez a tisztikarban, eltávolította mindazokat, akik a Moldovával való remélt egyesülés miatt csak fél szívvel támogatták a NATO-orientációt, illetve leváltotta azokat a - főként erdélyi - főtiszteket, akiket megrögzött Nyugat- és magyarellenességük tett a NATO ellenségeivé. Leváltotta Paul Cheler tábornokot, az Erdélyben állomásozó 4. hadsereg vezetőjét. - Franciaország újra felfedezi korábbi sajátos érdekeit Kelet-Európában. /Ara-Kovács Attila: Románia. Nesztelenül a NATO felé. = Magyar Narancs, okt. 24./
